KERESS |
|
|
|
 |
HÍRLEVÉL |
|
|
|
|
HIRDETÉSEK |
|
|
|
|
|
|
|
Amit tudni kell
| |
Bevezetés |
| |
Napjainkban a strukturált kábelezési rendszerek viharos elterjedésének lehetünk szemtanúi. Ma már többé-kevésbé mindenki egyetért azzal, hogy egy korszerű informatikai hálózat alapja a strukturált kábelezési rendszer.
A strukturált kábelezési rendszerek általában az épületek felújítási, építési munkálataival együtt kerülnek kiépítésre. Általában az összköltségvetés 2 %-át (ez gyakran kevesebb, mint amit az építési projektben tartalékként meghatároznak) teszi ki az erre a célra fordítandó összeg, ami persze így sem kevés. Megkívánt élettartamuk is ennek megfelelően legalább 10-15 év. Ilyen hosszú időre, figyelembe véve az információtechnológia szédítő fejlődési ütemét, nehéz megjósolni, hogy milyen alkalmazások és technológiák fogják uralni a hálózatok világát. Egy bizonyos: az átviteli sebesség nő.
A döntéshozók számára ezért nehéz feladatot jelenthet a legmegfelelőbb megoldás kiválasztása. Mivel a szakirodalomban méltatlanul ritkán, és meglehetősen egyoldalúan esik szó erről a nagyon fontos informatikai építőelemről, az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni a legfontosabb alapfogalmakat, technológiákat, amelyekkel a felhasználó egy-egy strukturált kábelezési rendszerre benyújtott ajánlatban találkozhat. |
| |
Szabványok |
| |
A strukturált kábelezési rendszerekről szólván az egyik legfontosabb dolog a rendszerek szabványossága. A szabványoknak tökéletesen megfelelő kábelezési rendszerek garantálhatják ugyanis azt az alkalmazásfüggetlenséget, amit a hosszú élettartam alatt megkövetelhető.
A strukturált kábelezési rendszerek több tízéves múltra tekintenek vissza. Az eredeti ötlet az Egyesült Államokban született meg, így az első, ilyen rendszereket leíró nemzeti szabvány is, az EIA/TIA 568, több mint tíz évvel ezelőtt. Ez a szabvány, bár több módosítást megélt, az eredeti árnyékolatlan sodrott érpáras (UTP) kábelezési koncepciót veszi alapul.
Európában, így hazánkban is a mérvadó szabvány az ISO/IEC IS 11801, amelynek európai megfelelője az EN50173. Ezek a szabványok 1995 óta vannak érvényben, és már figyelembe veszik a legújabb hálózati technológiák által támasztott követelményeket, az időközben kifejlesztett új kábeltípusok (FTP, 120 ohm-os karakterisztikus impedanciájú kábelek, stb.) által nyújtott lehetőségeket.
A kábelezési rendszernek, mint egésznek kell szabványosnak lennie, ezért fontos, hogy a rendszer minden eleme olyan gyártótól származzon, amely garantálni tudja ezt. Ezek után az első, és talán legfontosabb kiválasztási szempont a szabványosság hiteles bizonyítása. |
| |
Cat.5e, Cat.6 vagy Cat.6A...? |
| |
A fenti rövidítések a strukturált kábelezési rendszerek átviteli paramétereivel kapcsolatosan, és többek között az átviteli frekvenciatartományt határozzák meg MegaHertz-ben. Minél szélesebb ez a tartomány, annál nagyobb átviteli sebesség érhető el. A Cat.5e 1 Hz-100MHz-es, a Cat6 1 Hz-250 Mhz-es, a Cat.6A Hz-500 tartományban garantálják a megfelelő átviteli paramétereket (egyenletes csillapítás, áthallás értékek, NEXT, jelzaj viszony, stb.). |
| |
|
| |
UTP vagy FTP? |
| |
A nemzetközi szabványügyi bizottság a 10 Gigabit Ethernet fejlesztésénél érdekes eredményre jutott a különböző kábelezési rendszerek tesztelésénél. Az árnyékolatlan Cat.6 rendszerek nem voltak képesek 10 Gigabit Ethernet sebességű adatátvitelre. Viszont a Cat.6 árnyékolt rendszerek egy része megfelelt a 10GBase-T adatátvitel feltételeinek, úgy az 500 MHz sávszélesség, mint a szükséges Alien Crosstalk értékeinek betartása szempontjából. Ezért több árnyékolt rendszert gyártó cégnek nem kellett új Cat.6A termékeket fejleszteni. Elegendőnek bizonyult az eredetileg Cat.6 kábelrendszereket átminősíttetni Cat.6A kábelrendszerekké valamelyik független mérőlaboratórium által. Sőt mi több, a már korábban kizárólag ilyen elemekből kiépített rendszerek megfelelnek a 10 Gigabit Ethernet követelményeinek. |
| |
| PVC, LSOH vagy LSFROH? |
| |
| Az összes PVC, LSOH, vagy LSFROH kábelek megfelelnek az épületek tűzbiztonsági előírásainak, ami azt jelenti hogy nem égnek és nem terjesztik a tüzet.
A PVC kábelek azonban a tűz esetnél sűrű füstöt bocsátanak ki, mely mérges gázokat tartalmaz. Ezeknek a gázoknak több az áldozatuk, mint magának a tűznek (a londoni metró 1987, a düsseldorfi repülőtér 1996, vagy a kitzsteinhorni felvonó katasztrófája 2000-ben). Ezen kívül az égés során keletkező gázok korróziót okoznak az összes elektronikai berendezésben, melyek rövid időn belül használhatatlanná válnak.
A halogénmentes kábelek a tűzesetnél nem okoznak hasonló problémákat. Az LSOH és LSFROH a tűz terjedési tényező mértékét fejezi ki.
A fent leírt veszélyek ellenére a PVC köpenyű kábelek használatát nem sikerült minden országban jogszabályilag megtiltani közintézményekben. A halogénmentes kábelek használata csak etikai kérdés marad és a beruházó felelőssége, hogy számol-e az esetleges tűz következményeivel. |
| |
|
